Barion Pixel

Töredezik a hajam — mitől, és mit lehet tenni

A töredezett hajvég tünet, nem ok. Melyik kötés áll vissza magától a hajban, melyik nem, és miért bír kevesebb hőt a szőkített és az ősz haj.

„Nem bírja a hajam a hajvasalót.” „Szőkítés után letört a hajam.” „Nagyon töredezik a hajam, pedig mindent megveszek rá.”

Ezek a mondatok hetente elhangzanak a fodrászszékben, és majdnem mindegyik ugyanarra a félreértésre épül: hogy a baj a töredezett hajvégen van. Ott csak látszik.

A hajszál előbb jelez, mint hogy törne

A töredezés nem egy reggel kezdődik. Előbb a fény megy el — ez a fényképen látszik meg hamarabb, nem a tükörben. Aztán jön a szöszösödés, amit páratartalomra fogunk. Aztán a rugalmasság: a haj nem tartja meg a formát, másnapra összeesik. És a végén az a mondat, hogy ugyanazon a fokozaton a vasaló régebben szebbé tette, most meg nem.

Egyik jel sem fáj, ezért egyiket sem vesszük komolyan. A töredezés annyiban más, hogy azt már nem lehet lerázni — de nem új baj, hanem ugyanennek a sornak a vége. Ezért nem elég levágni: a vágás a sor végét takarítja el, miközben a folyamat megy tovább.

A hajban nem két kötés van

A hajápolás nyelve két kötésre szűkült: a hidrogénkötésre és a kénkötésre. A hajszálat ennél több tartja össze — és pontosan ez dönti el, mi hozható vissza és mi nem.

A hidrogénkötések a leggyengébbek, és belőlük van a legtöbb: nagyjából kilenc jut egy kénkötésre. Kettő bontja őket — a víz és a hő. Ezért lehet a hajat vizesen is és forró vasalóval, szárazon is formázni; ha csak a víz bontaná, a vasalás nem működne. Ahogy a haj visszahűl vagy megszárad, a kötések az új formában állnak össze. De mert ezek a leggyengébb kötések, a forma nem tartós: a pára vagy a következő mosás visszabontja. Ez a napi frizura, és minden reggel újraindul.

Az ionos kötések, másik nevükön sóhidak, a pH-ra mozognak: savas vagy lúgos közegben felbomlanak, és visszaállnak, amikor a pH helyreáll.

A diszulfidhidak — a kénkötések — adják a tartós formát. A dauer és az egyenesítés szándékosan bontja őket, hogy új helyzetben zárja vissza. A szőkítés viszont mást csinál: nem egyszerűen bontja, hanem átalakítja. A kénkötés helyén cisztein-sav keletkezik — ez már más vegyület, más tulajdonságokkal. A szőkített hajban ezt mérni is lehet: a kénkötésekhez tartozó jel csökken, a cisztein-savé megjelenik.

A peptidkötés pedig maga a fehérjelánc gerince. Erős lúg és erős oxidáció ezt is hasítja, és ez a hasadás visszafordíthatatlan.

Ez a négy kötés tartja össze a hajszálat belülről. Van rajta kívül még valami, ami nem kötés, mégis sokat dönt: a hajszál felszínén ülő zsírsavréteg, ami víztaszítóvá teszi a hajat. A lúgos kezelések — festés, szőkítés, egyenesítés — leszedik róla, és onnantól a haj szívja a vizet.

A haj négy kötése: hidrogénkötés, ionos kötés, diszulfidhíd és peptidkötés — melyik áll vissza magától és melyik nem.
A hajszálat négy kötés tartja össze. Három közülük visszaáll, egy nem.

Ebből jön a válasz arra, amit minden vendég megkérdez: helyre lehet még hozni? Részben. Ami gyenge kötés, az magától visszaáll. Ami a szerkezetben átalakult, az viszont nem áll vissza magától — azt pótolni, körbevenni, megtámasztani lehet.

Mi fogy el közben

A kutikula pikkelyrétegei a tőtől a hajvégig elfogynak — ahol már csak egy-két réteg maradt, ott törik a haj.
Ugyanaz a hajszál a tőtől a végéig: a pikkelyrétegek fogynak.

A hajszál külső pikkelyrétege, a kutikula adja a fényt és a védelmet, és megszámolható: egy ép hajszálon jellemzően 5–10 réteg kutikula fekszik egymáson, a hajvégen a legkevesebb. Ahol már csak egy-két réteg maradt, ott nincs, ami összefogja a szálat. Ott törik.

Minél kevesebb a pikkelyréteg, annál több vizet enged be és ereszt ki a haj — ezt hívja a szakma porozitásnak, és ezért hat ugyanaz a pakolás az egyik hajon azonnal, a másikon alig.

A hajszál keresztmetszete: kutikula, kéreg és velő — a velő nincs ott minden hajszálban.
A hajszál keresztmetszete, kívülről befelé.

A tankönyvi ábra egyébként nem ezeket a pikkelyrétegeket mutatja, hanem a hajszál három fő részét: kívül a kutikulát (cuticula), alatta a kérget (cortex), legbelül a velőt (medulla). A velő viszont nincs ott minden hajszálban — a vékony szálú hajból jellemzően hiányzik.

Hány fokon vasalhatod a hajad?

A hajvasalók 230 fokig is elmennek, és sokan ezt ajánlásnak veszik. Nem az: ennyit tud a készülék, nem ennyit bír minden haj. A 230 fok egyetlen hajtípusra szól — a vastag, erős szálúra.

A BaByliss PRO, amit a szakma referenciaként kezel, a saját használati útmutatójában ezt a sort adja meg:

a haj típusa ajánlott hőfok
nagyon vékony, törékeny 140–150 °C
rendszeresen festett vagy melírozott 160 °C
vékony szálú, könnyen formázható 170 °C
normál szálvastagságú 180–190 °C
természetesen hullámos vagy göndör 200 °C
vastag, erős szálú 210–230 °C

Mellé egy mondat, ami legalább ennyit ér: „mindig alacsonyabb hőfokon kezdd, és csak szükség esetén emeld.”

Szakmai kezeléseknél magasabb hőfokokkal is találkozhatsz — a Jean Paul Mynè simítókezelésének protokollja is feljebb megy. Azokat a számokat otthon ne vedd figyelembe. Ott a vasalás egy vegyi kezelés része: védőréteggel, tincsenkénti beméréssel, szakember kezében, és a hőfok a kezelés működéséhez kell, nem a formázáshoz. Otthoni hajvasaláshoz a fenti táblázat az irányadó.

Mit lehet otthon megtenni

Az otthoni ápolás feladata nem a helyreállítás, hanem hogy a megmaradt rétegek megmaradjanak.

  • Hővédő minden alkalommal. A gyártó a saját szalonprotokolljában is hővédőt használ — ez az a réteg, ami a haj és a forró vasaló közé kerül. Ha a szakmai munkában sem hagyják ki, otthon végképp nincs rá ok.
  • Alacsonyabb hőfok. Kezdd lejjebb, mint amit megszoktál, és csak akkor menj feljebb, ha tényleg nem fogja a haj.
  • A hajvég külön kezelése. Ugyanazt a festést és ugyanazt a vasalást évekkel többször kapta meg, mint a tő.
  • Ápoló a haj állapotához. A szőkítettnek szerkezet kell, a száraznak nedvesség — nem ugyanaz hiányzik nekik.

Amit otthon nem lehet megcsinálni: a mélyebb rétegek szerkezeti javítását, a felgyülemlett lerakódás eltávolítását, és a kötésvédelmet a vegyi munka közben. Ez utóbbi a legfontosabb: a kötésekkel ott kell foglalkozni, ahol elszakadnak — a keverékben, nem utána.

Mit csak a székben

A szalonkezelés nem erősebb pakolás, hanem más sorrend: előbb a haj kiürítése a maradványoktól, aztán a szerkezet építése belülről, végül a kutikula lezárása. Súlyosabb károsodásnál ez nem egy alkalom, hanem hetekre elosztott sorozat.

Hogy hajszerkezet újjáépítő kezelésnek, keratin kezelésnek vagy hajregeneráló kezelésnek hívják, önmagában keveset mond. Egyetlen kérdés dönti el, hogy ér-e valamit: melyik rétegen dolgozik.

És a diagnózis sem termékkérdés. Hogy a hajad hol tart, azt a fodrász többféleképpen állapítja meg: kézzel — nedvesen, szárazon, a hosszak mentén végigfutva —, szükség esetén műszerrel, és mindig beszélgetéssel. A haj története elengedhetetlen: mi került bele, mikor és hányszor. Ez az a lépés, amit otthon nem lehet elvégezni, és ez az első.

Mit vegyél hozzá

A cikk néhány konkrét dolgot javasol. Ezek azok a termékek, amik pontosan azt csinálják — nem több.

Hővédő, minden hőformázás előtt. Teljes hajra a Defence Primer spray. A hajvégre a HUG Hair Protector Serum — a gyártó a saját simítóprotokolljában is ezt írja elő a vasalás elé. A Snap Lamination egyszerre ad hővédelmet és zárja le a hajvéget, ha fény is kell. Vékony szálú hajra a Hair Plumping Fluid: véd a hőtől, és testet is ad.

A hajvégnek külön. A Muroil néhány cseppje arra a részre, ami évekkel többször kapta meg ugyanazt a festést és ugyanazt a vasalást, mint a tő.

Ha szőkített vagy sokat festett a haj: szerkezet. Ocrys Repair sampon és maszk, párban.

Ha csak száraz: nedvesség. Az Ocrys Guna Come True maszk lipidpótló — pontosan azt a zsírsavréteget pótolja, amit a lúgos kezelések leszednek a hajszál felszínéről.

Ha rendszeresen simítod a hajad. Az Ocrys Bandha sampon és maszk nem hővédő, de a gyártó szerint előkészíti a hajat a simításhoz.

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük